A jogrend része lett az új hév

Nagyot léptünk előre: jogszabályi erőre emelkedett az új hév műszaki-jogi kerete, a Vasúti Műszaki Bizottság megjelentette azt a Vasúti Műszaki Előírást, amely alapján megújulhat és működhet majd az új, korszerű H5-ös, H6-os, H7-es vonal, azaz a szentendrei, a ráckevei és a csepeli hév, illetve az ezek összekötésével távlatban tervezett új gyorsvasúti rendszer, amelyet 5-ös metró néven is szokás emlegetni.

A hévek műszaki paramétereit az Országos Vasúti Szabályzat II. kötete szabályozta mostanáig, ennek hévekre vonatkozó részei mostantól nincsenek hatályban. Ez a jogszabály a jelenlegi hévüzemre vonatkozott, vagyis nem felel meg a jövő héveire: nem akadálymentes, nem ismeri a mélyalagúti üzemet, más az áramellátási rendszere, és a megengedett legnagyobb sebessége, mint amit a fejlesztés után tervez a BFK és a MÁV-HÉV konzorciuma.

Ezért a tervezőkkel közösen az északi és déli hévek megújításáról és összekötéséről szóló projekt kezdetén meghatároztuk, hogy milyen legyen az új, de a három meglévő vonalra alapozott gyorsvasút, hogy a fejlesztés után jobban szolgálja az utasokat. Ezért módosítani kellett az előírásokat, ez történt meg most.

hév látványterv 3

A legfontosabb változások:

  • 1100 volt helyett az európai szabványnak megfelelő, 1500 voltos névleges feszültség – ezáltal olcsóbbak lehetnek az energiaellátási berendezések.
  • 55 centiméterrel a sínkorona fölött lévő peron, ehhez illeszkedő járművek, így a nagyvasúttal azonos módon oldható meg az akadálymentesség, és létrejöhet a vasúti átjárhatóság északon az esztergomi vonal felől és délen a kunszentmiklósi vonal felől.
  • 80 km/h helyett 100 km/h maximális sebesség – a ráckevei és a szentendrei vonalak külső szakaszán lesz mód kihasználni ezt.
  • ETCS, azaz a nagyvasúton szabványos vonatbefolyásolási rendszer lesz a szabvány – ez a sűrű követés mellett is biztonságos közlekedést tesz lehetővé.
  • Felsővezeték helyett az alagútban annak mennyezetére erősített áramvezető sín engedélyezése.
  • A nagyvasút felé átjárható rendszer miatt szükséges az üzemi határ szabályozása a két vasútüzem (nagyvasúti és hév) között.
hév látványterv 2

A vasút kiépülésekor a H. É. V.-ek, azaz helyi érdekeltségű vasutak egyértelműen a vasút kategóriáján belül léteztek, gyakorlatilag a mellékvonalakat illette ez az elnevezés, bár éppen ezért a pénzügyi feltételek megengedőbbek, a műszaki előírások kevésbé szigorúak voltak. Mára a hévek a főváros környékén maradtak meg elővárosi vasútként, jogi környezetük némileg eltávolodott a nagyvasútétól.

A három vonalra, illetve a majdani 5-ös metróra meghatározott karakterisztika a nagyvasúthoz ismét közelítő, de azzal nem teljesen azonos. A német S-Bahn-üzemek első, klasszikus nemzedékéhez hasonlóan (Berlin, Hamburg) az alacsonyabb feszültségű egyenáramú energiaellátás megmarad, hiszen a nagyvasút nálunk szabványos 25 ezer voltos váltóáramú táplálása elsősorban a viszonylag hosszú alagúti szakasz állomásainál a megfelelő érintésvédelem miatt többletköltséggel járna, és a meglévő vonalak túl közel is esnének az épületekhez, a nagyvasúti áramellátásra átépítés tehát nem reális. A nagyvasúttal szükséges átjárhatóság azonban így is könnyen megteremthető kétáramnemű új vonatokkal, a tervek szerint a kelebiai vonal elővárosi járatai a hévfejlesztés I. ütemében a Kálvin térig járnának, ugyanakkor az esztergomi vonal néhány vonata is beközlekedne a Batthyány térre. A végső fázisban, az 5-ös metró elkészülte után ezek a motorvonatok a pilisi agglomerációból a belváros alatti alagút érintésével Délegyházáig, illetve Kunszentmiklós-Tassig mehetnek majd.

Az előírás itt érhető el.

2022.04.05.