Dr. Homolya Róbert köszöntője

elnök-vezérigazgató

MÁV Zrt.

175 éve, hogy 1846. július 15. napján megindult a vasúti közlekedés Magyarországon a Pest és Vác közötti szakaszon, majd következtek azok az ország és Budapest életében máig példaként szolgáló és meghatározó évtizedek, amelyek csaknem 50 év alatt létrehozták azt a vasúti pályaszerkezetet, amelyet nagyobb változások nélkül ma is használunk.

Valljuk be, azóta sok minden történt Magyarország, Budapest életében. A főváros központi szerepe az élet minden területén, így a közlekedésben is egyre nagyobb jelentőséggel bír, a technika-technológia folyamatosan, egyre gyorsuló ütemben fejlődött-fejlődik, megváltozott az életmódunk, mobilitási vágyunk.

Nem nehéz válaszolni arra a kérdésre, az a vasúti rendszer, ami csaknem 100 évvel ezelőtt kiépült, képes-e kiszolgálni a fenti igényeket, mennyire tud versenyképes választ adni a fenti kihívásokra.

Újra halljuk, hogy a közösségi közlekedés gerince a vasút. Igazán versenyképessé akkor válik a többi közlekedési megoldással szemben, ha valóban kényelmesebb, megbízhatóbb és adott esetben gyorsabb lesz, mint az alternatívák. Abban már egyértelműen versenyképes, hogy a legbiztonságosabb utazási forma, jobban kíméli a környezetet, nem okoz közlekedési dugókat, nagyobb a kapacitása, tehát több utast tud elszállítani: ezek egy nagyváros, Budapest működését, élhetőségét tekintve a legfontosabb szempontok.

Az elmúlt évek beruházásaiból egyértelműen látszik, hogy ahol a vasúttársaság fejleszt – felújítjuk a pályát, korszerű járműflottát indítunk, javítjuk a menetrendet – ott rohamosan nő az utasok száma. A Budapest–Esztergom vasútvonal mellett a Budapest–Székesfehérvár vasútvonal az elmúlt években több százmilliárd forintnyi beruházással teljesen megújult, modern, kényelmes FLIRT motorvonatokon lehet közlekedni. A menetrend jobban illeszkedik az utasok igényeihez, a vonatok sűrűbben járnak, és gyorsabbak lettek. Fejlődött az utastájékoztatási rendszer is, valamint sok helyen P+R és B+R parkolók várják az autóval vagy kerékpárral az állomásokra érkezőket. Ezeknek a fejlesztéseknek köszönhetőn 2019-ben már 9,4 millión választották a vasutat a Budapest–Székesfehérvár viszonylaton, ami azt jelenti, hogy 6 év alatt megduplázódott a vonalon az utasforgalom. Az emeletes KISS motorvonatok üzembe helyezésével pedig még egy lépéssel közelebb leszünk ahhoz a célunkhoz, hogy 2022 végétől kizárólag korszerű és kényelmes – a FLIRT és a KISS mellett Desiro – motorvonatok járjanak Budapest elővárosában.

Budapest és a fővárosi agglomeráció kiemelt szerepet tölt be a magyar vasúti közlekedésben. A naponta járó kb. 3200 személyvonatból több mint 1000 érinti a fővárost, azaz ha meg szeretnénk alapozni a vasúti közlekedés jövőbeli lehetőségeit és irányait, akkor a korábbi évtizedekkel ellentétben hangsúlyosabban kell foglalkoznunk Budapesttel.

Ahhoz, hogy a budapesti elővárosi vonatközlekedés mellett a távolsági forgalom is be tudja tölteni szerepét, ki tudja szolgálni az egyre növekvő igényeket és a legversenyképesebb szolgáltatást nyújtsa, újra kell gondolnunk a 100 éve kiépített vasúti hálózatunk adottságait, lehetőségeit, korszakot kell váltanunk. Erre tesz javaslatot a másfél-két évnyi munka eredményeként létrejött Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia.