Vízió
Milyen lesz a budapesti és agglomerációs vasúti közlekedés 20 év múlva?
Ha megvalósul a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia, egy megújult, kibővült hálózaton működő, színvonalas vasúti szolgáltatás jön létre, amely természetes választást kínál a városba irányuló és a városon belüli utazás során egyaránt. A cél, hogy minél több utazó számára teremtsük meg a lehetőséget, hogy tervezhető, pontos és komfortos vonatokkal közlekedjen, az utazásra fordított idő pedig az állomásra való megérkezéstől kezdve a távozásig kellemesen és hasznosan teljen.
A jövőben egységes bérlettel lehetne majd utazni a teljes várostérségben. Az ütemes menetrend szerint közlekedő vonatok a mainál jóval sűrűbben járnának, a legforgalmasabb, fonódó szakaszokon néhány percenként követnék egymást. A megújult vonalakon legalább 3 metróvonal és számtalan úti cél lenne elérhető átszállás nélkül.
A vasúti hálózat ezzel a fővároson belüli közlekedés egyenrangú szereplőjévé válhatna, korszerű megállók létesülhetnének, új átszállási kapcsolatok jöhetnének létre a már kialakult közösségi közlekedési hálózattal. A vasútállomások felértékelődnének, városi központokká válnának.
A vasút korszerűsítése jelentős méretű, korábban a vasút által használt területeket szabadíthat fel, és állít a városfejlesztési célok szolgálatába, mintegy 200 hektár rozsdaövezeti területen lehetne lehetőséget teremteni nagy, városi zöldterületek kialakítására és megfizethető lakhatási feltételek elérésére.
A vasút és a hév ma is jelentős szerepet tölt be a főváros agglomerációja közlekedésében. Átfogó, stratégiai célok mentén történő fejlesztésük azonban nemcsak a ma vonaton, héven utazók számára fontos. A kényelmesebb és gyorsabb közlekedés, a megújuló, zöldülő rozsdazónák, a tisztább levegő minden Budapesten és az agglomerációjában élő közös érdeke.
Ezt a léptékváltást tűzi ki célként a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia.

Mik a Stratégia legfontosabb célkitűzései?
- Minden vonalon óránként két elővárosi gyors, azaz zónázó, plusz négy személyvonat indítása, így legalább a belső agglomerációs gyűrűből és a fontosabb többi településről 15 perces járatsűrűség elérése
- Könnyű és kényelmes átszállási kapcsolatok (P+R, B+R parkolók, buszos ráhordás)
- Gyorsabb utazás a korszerűsített vasútvonalakon
- A késések jelentős csökkenése
- Korszerű, kényelmes, akadálymentes, tiszta járművek
- Megújuló, akadálymentes, esztétikus vasútállomások és megállók
- Budapest belső területein közvetlen csatlakozás több ponton a metróhálózathoz, a villamos-gerincjáratokhoz
- Tarifareform, hogy az ingázáshoz csak egyetlen bérletre legyen szükség

Milyen konkrét eredményeket várunk a Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia megvalósulásától?
- Napi 115 000 utazó, aki személygépkocsiról vonatra vált
- Átlagosan napi 15 perc időmegtakarítás utasonként
- Évi 150 milliárd forintnyi haszon az időmegtakarításból
- Zónázó és ütemes menetrend az agglomerációban 15-30 perces követési időkkel
- Másfél-kétszeres vasúti utasszám Budapesten és vonzáskörzetében
- Teljes mértékben korszerű elővárosi motorvonatflotta
- Több mint 200 hektár vasúti terület rehabilitációja
- A belvárosból 20 perc alatt elérhető nemzetközi repülőtér
- Évente 60 000 tonna szén-dioxid-kibocsátás-csökkenés
- A fővárost érintő tehervonatok áthaladási ideje 70 perccel csökken
- 16 új vasúti megálló

Milyen további gazdasági, társadalmi hasznokkal jár a stratégia megvalósítása?
- A kutatások egyértelműen kimutatják, hogy egy-egy térség mobilitási színvonalának emelése kihat a gazdaság fejlődésére
- A jobb közlekedés révén a vállalkozások szélesebb munkaerőbázisból meríthetnek, a távolabb lakó potenciális munkavállalók alkalmazása is realitás lesz
- A munkavállaló nagyobb kínálatból válogathat, számára kedvezőbb munkahelyeket is elfoglalhat
- Javulnak a cégek közötti partneri, beszállítói kapcsolatok
- A napi utazási idő csökken, a másra, például szabadidős tevékenységre fordítható idő nő
- A kulturált körülmények között, elővárosi vonaton, ülve megtett ingázás közben végezhető más, hasznos tevékenység is
A vasútfejlesztéssel a magyar gazdaság közvetlenül is nyer
- A magyar hozzáadott érték a vasúti infrastruktúra fejlesztésében eléri a 85%-ot, és a járművek gyártása esetén is 40-80%-os lehet
- A vasúti fejlesztések a magyar innovációt szolgálják