Készülhet a vasúti alagút építésének környezetvédelmi hatástanulmánya

Aláírta a Budapest Fejlesztési Központ és a Főmterv Zrt. a szerződést a Duna alatti vasúti összekötő alagút építésének környezetvédelmi hatástanulmányának elkészítésére és a környezetvédelmi engedélyek megszerzésére. A közbeszerzés nyertese nettó 850 millió forintért vállalta a munkát, amelynek célja a Duna alatti vasúti alagút és kapcsolódó szakaszok környezetvédelmi engedélyének megszerzése. A projekt európai uniós társfinanszírozással valósul meg, a tavalyi pályázatunknak köszönhetően az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz (CEF) uniós alapból 500 millió forintos támogatást kaptunk a Nyugati pályaudvar és Kelenföld közötti vasúti alagút tervezésére, a Kormány pedig ugyanekkora önrésszel egészíti ki az összeget.

A Kormány által tavaly év végén elfogadott, a fejlesztéseket 2040-ig egységes keretbe foglaló és programozó Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia kulcseleme az elővárosi vonalak közötti kapcsolatot megteremtő belső, átmenős összeköttetések megteremtése. Ezek közül a legnagyobb jelentőségű a Kelenföldet a Széll Kálmán tér érintésével a Nyugati pályaudvarral összekötő vasúti alagút, amelynek megépítése a távlatban mennyiségi és minőségi oldalról is ugrásszerű fejlődést hoz majd az agglomerációs, a Budapesten belüli és a térségeket összekötő távolsági vasúti közlekedésében egyaránt. Budapest ugyanis a hétköznapi csúcsidőszakokban a fejpályaudvarok leterheltsége és kapacitásának hiánya miatt nem tud több vonatot fogadni, holott az elővárosi közlekedésben jelentkező igények miatt a modellezésünk szerint a jelenlegi 42 helyett 90-nél több szerelvénynek kellene érkeznie csúcsóránként.

A környezetre jelentős hatást gyakorló tevékenységek megkezdését megelőzően, illetve azok bővítése előtt környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása szükséges. A környezeti hatásvizsgálat a Kelenföld pályaudvar–Rákosrendező pályaudvar, illetve a Városligeti elágazás közötti szakaszra, ezen belül az alagútra és a csatlakozó földfelszíni vasúti létesítményekre terjed ki. Tehát nem csak maga az alagút, hanem az új kétszintes Nyugati pályaudvar (melynek tervpályázata folyamatban van), illetve a váci és ceglédi vonalról beérkező szakaszok fejlesztése is a munka része. A tervezéskor figyelembe kell venni például az új felszín alatti állomásokat, megállókat, közlekedő tereket, a szellőztető rendszereket, közműveket, de a felszíni parkokat, parkolókat, a közforgalmú közlekedési elemeket, az üzemi létesítményeket és a biztonsági berendezéseket is.

A február 15-én aláírt szerződés értelmében részletes elemzést kell készíteni a lakosságot érintő zaj- és rezgésértékekről, a lakott városi területekre és a konkrét ingatlanokra gyakorolt hatásokról, amelyeket az alagút megvalósítása és a hosszú távú üzemeltetés okoz. Figyelembe kell venni, hogy a beruházásnál fontos a talaj, a földtani közeg és a felszín alatti víz védelme, ezzel együtt szükséges elvégezni a Natura 2000 hatásbecsléseket is. A környezetvédelmi hatástanulmányban ki kell térni a barlangok és források, az érintett közművek átalakítására, a szellőző kürtők hatásának a vizsgálatára is, figyelembe kell venni a rendkívüli helyzeteket, esetleges baleseteket. Emellett össze kell hasonlítani a különböző építési technológiákat, és be kell mutatni azt is, hogy az építkezés hogyan illeszkedik a környezetbe. Az építés esetében az anyagszállítást, a zajszennyezést, a hulladékgazdálkodást és minden egyéb tényezőt is meg kell határozni a részletes elemzésben. A tervezőnek a szerződés hatályba lépésétől számítva öt tervezési szakaszban 510 nap áll rendelkezésére ahhoz, hogy a környezetvédelmi hatástanulmányt elkészítse és megszerezzük a környezetvédelmi engedélyt.

2022.02.17.