Társadalmi egyeztetés eredményei

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia az érintettek bevonásával készült. A Stratégia elkészítésének keretében három, a párhuzamosan készülő Stratégiai Környezeti Vizsgálat kidolgozásának keretében pedig két alkalommal kérdeztük meg az utazókat.

A nyilvánosságnak először 2019. április 15-e és 2019. május 15-e között volt lehetősége arra, hogy a www.bvs.hu honlapon kifejthesse a véleményét, néhány mondatban megemlítve a problémákat és a javasolt beavatkozásokat, vagy éppen hosszabb dokumentumot töltsön fel a megadott kategóriákban (vonattal a Dunán át, vasútállomás-fejlesztés, vasúthálózat-fejlesztés, vasúti járműfejlesztés, szervezet-intézményfejlesztés, szabályozásfejlesztés, szolgáltatás, egyéb). A határidő lezártával 619 bejegyzés érkezett és 51 különböző hosszúságú dokumentumot töltöttek fel. Ezen felül érkezett még 15 további anyag az érintettektől e-mailen. Mindezek felhasználásával megfogalmaztunk 82 hipotézist.

A második lépésben a hipotézisgyűjtés alapján összeállított, megalapozott SWOT elemzés készült el, ami kiindulópontja volt a harmadik lépésnek, ami a BAVS célrendszerének a meghatározása. Az ily módon meghatározott célokról a második társadalmi részvétel keretében tájékozódhatott a nyilvánosság. Ugyanebben a lépésben történt a javasolt környezeti értékelés vázlatának, az SKV tematikának az érintett környezetvédelmi hatóságokkal történő egyeztetése is.

A BAVS véglegesítése érdekében a harmadik társadalmi egyeztetési eljárás 2021.02.04-e és 2021.03.12. között zajlott le, ebben a véleményezési folyamatban magára a Stratégiára 172 észrevétel érkezett összesen. A www.bvs.hu és a www.budapestvasut2040.hu online felületeken keresztül 21 fő nyújtott be 68 db észrevételt, az intézmények megkeresésére pedig 39 fővárosi, kerületi és Budapest környéki önkormányzat, illetve egyéb szervezet reagált 104 db észrevétellel.

A stratégiai anyag mind a magánszemélyek, mind pedig az önkormányzatok részéről összességében kedvező fogadtatást kapott, példa erre néhány – az észrevételeket bevezető – idézet: „Köszönöm a véleményezési lehetőséget ehhez a hiánypótló műhöz”, „Örömmel olvastam az agglomerációs vasúti stratégiában szereplő tervekről. Rendkívül fontosnak és hasznosnak látom ezt a fejlesztést és abszolút támogatom.”, „Örömmel olvastam a vasúti fejlesztésről szóló stratégiát és az ehhez tartozó tájékoztatást. Nagyon jónak és informatívnak tartom.”, „Tetszett az Önök által összeállított Stratégia, látszik, hogy átgondolt, komoly munka van mögötte.”, „Elsősorban engedjék meg, hogy gratuláljak a színvonalas anyagukhoz!”

Az észrevételeket megfontolva azok az alábbi logika mentén épültek be a Stratégiába:

  • Számos észrevétel érkezett a hévvonalakkal kapcsolatosan, amik a Stratégia tárgyán kívül esnek, az ez irányú fejlesztéseket a befogadó környezetben vettük figyelembe;
  • fontosak a környezetvédelmi kérdések, különösen a zajvédelem;
  • súlyponti kérdés a kapcsolódó budapesti helyi fejlesztések figyelembevétele;
  • sok javaslat érkezett a vasúti viszonylatok újragondolásával kapcsolatban, fontos a megfelelő követési idő és hangsúlyosak a menetrendi kérdések;
  • többen javasoltak új nyomvonalú fejlesztéseket és szintén sok volt a
  • projektspecifikus észrevétel (új megálló, állomási kialakítás stb.).

A fenti társadalmi egyeztetések mellett további három, a társadalom bevonására irányuló eszköz szolgálta a Stratégia véglegesítését, társadalmi elfogadtatását.

A Stratégia véglegesítését megelőzően, 2020 nyarán készült egy közvéleménykutatás, melynek célja a Budapest környéki ingázók szokásainak felmérése volt. A kutatás keretében azt vizsgáltuk, hogy milyenek az ingázók közlekedési preferenciái, vasúthasználati szokásai, és mekkora hajlandóságot mutatnak arra, hogy más közlekedési eszközt használjanak a mindennapos ingázáshoz. Az adatfelvétel során 9689 válaszadó osztotta meg a véleményét és tapasztalatait, ezeket beépítettük a Stratégiába.

Az eredményeket az alábbi infografika foglalja össze:

A felmérés legfontosabb tanulságai a következők:

  1. Pontos, kiszámítható, sűrűbben járó, városi kapcsolatokkal rendelkező vasúti közlekedés – ezt igénylik az ingázók.
  2. A válaszadók egészen konkrét módokon várják a vasúti szolgáltatás fejlesztését: ügyfélközpontúságot és nagyobb fokú integráltságot várnak. Utóbbi kapcsán kiemelendő a kényelmes átszállások biztosítása és a tarifaközösség.
  3. Szigorítás helyett fejleszteni kell: a kötöttpályás közlekedés fejlesztése jelenti az elsődleges motivációt a váltásra, nem pedig az autós közlekedés feltételeinek szigorítása.
  4. A vasút fejlesztésével az autóval ingázók is nyernek, mert a felmérést tanulsága alapján az ingázók jellemzően kombinálják a használt közlekedési eszközöket, illetve az családon belül is osztoznak azon, mikor ki milyen eszközzel teszi meg a távolságot.

A Budapesti Agglomerációs Vasúti Stratégia stratégiai környezeti hatásvizsgálatának (SKV) társadalmi egyeztetésre bocsátásával párhuzamosan a Budapest Fejlesztési Központ egy kérdőívet is indított, melynek kapcsán a kitöltők a Stratégia céljairól és a kapcsolódó fejlesztésekről mondhattak véleményt, konkrét fejlesztési javaslatokat is megfogalmazhattak az egyes vonalak vagy állomások kapcsán. A kérdőíves felmérés 2021.02.04-2021.03.31 között zajlott, 5469-en válaszoltak. A felmérés nem reprezentatív.

A felmérés legfontosabb eredményei a következők:

  • a Stratégia céljai kivétel nélkül magas támogatottsággal bírnak a kitöltők körében.
  • a válaszadók nem elvont ideák, városfejlesztési stratégiai elképzelések, hanem saját személyes tapasztalataik, a személyes életükre gyakorolt hatások miatt támogatják a fejlesztéseket. A legtámogatottabb célok ezért az utazás javítására vonatkoznak (különösen a kiszámíthatóság, sűrűség jön itt szóba), ezt követi az állomási környezet és a járműállomány megújítása.
  • a környezeti célok közül a helyi levegőminőségre gyakorolt hatást értékelik fontosabbnak a válaszadók.
  • a válaszadók 97%-a támogatja a kötöttpályás közlekedés fejlesztését, a 80%-os utasszám növelést és az autós ingázás csökkentését.
  • a válaszadók 94%-a szerint átfogó megújulásra van szükség, számos tényező komplex fejlesztésével, jelentős beruházások megvalósításával. Ezzel szemben csak 2,5% gondolja azt, hogy a jelenlegi beruházási volumen elegendő, és 0,2% szerint kell kevesebbet költeni a fejlesztésre.

2021 februárjában pedig a Medián közvéleménykutató cég közvéleménykutatást végzett a BFK fejlesztéseihez kapcsolódóan. A kérdések egy része érintette az elővárosi kötöttpályás közlekedés fejlesztésével kapcsolatos terveket.

Az 1000 fős reprezentatív mintán végzett közvéleménykutatás eredményei alapján:

  • A közösségi közlekedés, azon belül az elővárosi kötöttpályás közlekedés, és ezen belül a hévek fejlesztésének támogatottsága kiemelkedően magas.
  • A belváros forgalomcsillapítása mint cél, inkább vagy erősen támogatott minden lakossági csoportban. A forgalomcsillapítás eszközeinek támogatottsága viszont nem egységes. A korlátozó intézkedések helyett a fejlesztéseket, alternatívák biztosítását támogatják a válaszadók.
  • Az elővárosi kötöttpályás közlekedési eszközök fejlesztésével a nem belvárosban élők jelentős része várhatóan vált (35%), vagy gyakrabban vált (31%) közösségi közlekedési eszközre.
  • A teljes népesség 57%-a gondolja úgy, hogy a belső kerületekbe érkező autóforgalmat a gyors vasúti közlekedés az elővárosok és a belváros között nagymértékben csökkenteni tudná.