ÁTMENŐ RENDSZERŰ PÁLYAUDVAROK

MI AZ A FEJPÁLYAUDVAR?
A XIX. században Budapesten is, ahogy Európa legtöbb fővárosában úgy épült ki a vasúti rendszer, hogy az egyes vonalak külön-külön közelítették meg az adott irányból a beépített részt, és valahol ennek a szélén létesítettek egy végállomást, ahonnan nem mentek tovább a sínek. (Ennek az elrendezésnek sokszor az volt az egyik oka, hogy független magáncégek hozták létre a vasutakat.) A magyar fővárosban három ilyen fontos, máig meghatározó végállomás, fejpályaudvar alakult ki: a Nyugati, a Keleti és a Déli. Az oda vezető vonalakat később persze összekötötték, de távolabb, a külvárosokon át, így a zsákutcák zsákutcák maradtak.

MI A BAJ A FEJPÁLYAUDVARRAL?
A fejpályaudvari rendszernek többféle hátránya is van. Az utas gyakorlatilag nem választhat, a belváros egyetlen pontján szállhat le, onnan legfeljebb más eszközzel utazhat tovább. A fejpályaudvarokon szükségszerűen meg kell fordítani a vonatokat, ráadásul hagyományosan, még a gőzmozdonyok korából örökölten sok más technológiai, előkészítési, karbantartási funkció is a fejpályaudvaron kap helyet, hatalmas belvárosi területeket elfoglalva. Nemcsak arról van szó, hogy a vonatok fordítása időigényes, de az érkező és induló vonatok útja szükségszerűen keresztezi egymást, így összességében egy-egy fejpályaudvari vágányon óránként csupán két-három szerelvény tud utast cserélni. Egy átmenő pályaudvarnak viszont mindkét végén kifutnak a vágányok, a bejövő vonatnak nem kell megfordulnia, hanem az ellenkező irányba folytathatja az útját, így egy-egy vágányon óránként akár 12 szerelvény is utast cserélhet.

A FEJPÁLYAUDVAROK KAPACITÁSÁT NEM LEHET NÖVELNI?
A budapesti fejpályaudvarok jelenlegi kiépítésükben gyakorlatilag maximális kapacitással üzemelnek csúcsidőszakban. Elméletileg csak több vágány kiépítésével lehetne növelni a kapacitásukat. Ez fejpályaudvarként csak úgy lehetséges, ha az egész állomás jóval nagyobb területet foglal el a belvárosból, mint most. Jelenleg egy csúcsórában 42 vonatot fogadnak a pályaudvarok, a modellszámítások szerint ezt több mint a kétszeresére, 93 vonatra lehetne növelni, vagyis óriási területeket kellene igénybe venni az állomások mai területe mellett. Ez költséges lenne, és tovább rontaná a vasút területhasználatának hatékonyságát, más szóval: rengeteg

HOGYAN LEHET MEGVÁLTOZTATNI A FEJPÁLYAUDVARI RENDSZERT?
A sűrűn beépített belvárosi környezetben a fejpályaudvari rendszer átalakításának egyetlen módja az alagútépítés, az állomások összekötése a föld alatt. Sok Budapest méretű vagy nagyobb, szintén fejpályaudvarokat öröklő város már ezt a megoldást választotta. A vizsgálatok szerint Budapest adottságainak az felelne meg a leginkább, ha a Nyugati pályaudvart kötnénk össze a város belső területei alatt Kelenfölddel, így a Dunát keresztező szűkös és stratégiai jelentőségű kapacitás is bővülne. Az előzetes elképzelések szerint a Nyugati pályaudvaron maradnának fejpályaudvari vágányok is, de az átmenő vágányok jelentős területek felszabadításával járnának. Ha az alagút a Széll Kálmán tér zónájához is elkanyarodna, a jelenlegi, fejpályaudvarként üzemelő Déli pályaudvar teljes területe felszabadulna, miközben az alagútban létrehozott megálló az utasok számára bővített funkciókkal helyettesítené. Az alagút szükségességéről konszenzus alakult ki a szakemberek között. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium, a Miniszterelnökség, a MÁV és a Budapest Fejlesztési Központ teljes egyetértésben rögzítette, hogy

Az alagút megvalósításáról ugyanakkor végleges döntés még nem született, jelenleg nemzetközi szakértők bevonásával részletes hatásvizsgálat készül a fejlesztésről.

MILYEN LEHET EZ AZ ALAGÚT?
Körülbelül 4,5 km hosszú
Kétvágányú, villamosított vasútvonal fut benne
Csak a személyforgalmat szolgálja
Maximális kapacitása irányonként 24 vonat/óra, az elővárosi vonatok mellett a távolságiaknak is jut benne hely
Akár 2-3 perces követés lehetséges a vágányain
Nagyobb rugalmasságot ad a viszonylatszervezésben
A belvárost jobban feltárja
Jelentősen növeli a vasút szerepét a városon belüli közlekedésben
Több új átszállásmentes kapcsolatot hoz létre
Sok utas számára rövidíti a menetidőt
Jelentősen megnöveli a vasúti kapacitást Budapesten
Lehetővé teszi a mai Déli pályaudvar teljes területének és a Nyugati pályaudvaron is nagy területeknek a felszabadítását
Környezetkímélő, hiszen sok utast ültet vonatra az egyéni közlekedés helyett
Kicsi a zajterhelése a felszín alatti vezetés miatt